Ez a bejegyzés kiváló alkalom arra, hogy az ISI rendszerről írjunk, amit nagyon sokáig ígértem egy barátomnak. De arra is lehetőség nyílik, hogy áttekintsük, milyen jól rímel a történelem (vagy rossz). Néhány évvel ezelőtt, körülbelül kettő, Egy bútorboltban láttam, valószínűleg Kika, német nyelvű könyv Semmelweis Ignácról. Németül volt, tehát a német nyelvű országokban, valószínűleg Ausztriában, nem adta el. Én ezt csinálom, Bútorüzletbe viszem azokat a könyveket, amelyeket nem árulnak. meg akartam venni, de nem lehetett megtenni. Gyilkos gondolatokkal tartottam a kezemben, közvetlenül a kamerák előtt. Amikor másodszor is elmentem kérni, nem volt több, más könyveket tettek fel, vagy már nem tudtam, hol keressem. Még most is sajnálom. Hogy egy ideje nem olvastam német könyvet, ráadásul Semmelweis Ignác története nagyon fájdalmas, és valójában a tudomány működését mutatja be, különösen az orvostudomány, de nem csak. Semmelweis magyar orvos (1818-1865) rendkívüli felfedezést tett egy olyan korszakban, amikor még nem ismerték a kórokozókat és a betegségeket okozó betegségeket (bár létezésükkel kapcsolatos elképzelések a középkorból származnak, a fekete halál idejéből). Az első mikroszkópok rávilágítottak néhány apró élőlényre, amelyek a vízben bujkáltak, de a fertőző betegségeket mégis… miazmusok okozták, a hivatalos tudomány szerint.
Mit csinál Semmelweis?? Observă ca în spitale, volt az anyai halandóság 3 alkalommal gyakrabban, mint a szülésznőknél. A gyermekágyi láz okozta ezeknek a nőknek a halálát, és speciális oldattal történő kézmosással (most triviális, klór alapú), általa fejlesztett, előfordulása kisebbre csökkent, mint 1%. Ignaz könyvet is írt róla. És megjelent. De mit számít? Az akkori orvosi elit nevetségessé tette. Idegösszeroppanást kapott, és egy elmegyógyintézetben kötött ki, unde după 14 napon halt meg az őrök által adott verések okozta üszkösödés következtében.
Pare dincolo de tragedie? A sors iróniája, meghalni abból, amit gyakorlatilag megelőzhettél volna! Milyen volt a világ az antibiotikumok előtt? Ce însemna atunci o infecție? A horrorfilmek sminkjei ma már nevetségesek az akkori valósághoz képest.
Ez így megy, ha megpróbálsz jót tenni, ha új ötletekkel áll elő. Öngyilkosság vagy őrület. Nem tudom melyik a rosszabb. De a legfájdalmasabb, hogy vannak befolyásos emberek, akik kinevetnek egy orvost, aki csak azt mondja, hogy lehetséges, amit az egyetemen tanult, hanem a mindennapi gyakorlatból is, csökkenti a vírusfertőzés súlyos hatásainak gyakoriságát a gyulladás kezelésével. Úgy értem, ne jöjjön felfedezésekre, hanem az iskolában tanultakat alkalmazni. Mit csinál Groșan doktor?, esetleg más hasonló hatású anyagokkal, néhány afrikai orvos valószínűleg igen, India vagy más országok követelések nélkül, unde se pare că efectele covid nu sunt atât de dureroase ca la noi. Nem csak arról van szó, hogy ott több a fiatal, e mai cald etc. Ott sokkal erősebb a közösségi ellátás, más tényezőkön túl. Moașele din poveste adică… Și nu atâtea somități care sa spună medicilor și farmaciștilor ce să facă în cele mai mici amănunte cazul unui virus de răceală muntant. Asta în condițiile în care ieri l-am auzit pe Andrei Baciu că nu știa că există substanțe care ar putea combate furtuna citokinică.
„În atenția colegilor din presa, un pont de investigație:
Cum știi că un medic e cu adevărat un cercetător și nu un impostor care se plimbă pe la televizor pretinzând că are un tratament minune?
Nagyon egyszerű. Trebuie să aibă în CV publicații științifice, adică articole cu câteva caracteristici obligatorii:
1. Idee originală și protocol de cercetare
2. Studii în condiții controlate strict
3. Ellenőrzött következtetések
4. Opinii ale altor medici reputați, într-un proces numit „peer review” care certifică calitatea știintifică a materialului.
Am căutat de curiozitate să vad care e activitatea științifică a doamnei Flavia Groșan, például.
Am găsit un singur articol din 2011, publicat în Jurnalul de Chimioterapie Microbială Oxford. Ez nem az ő dolgozószobája, ci al unui medic din străinătate. La care ea a participat, alături de alte câteva zeci de cadre medicale, din care destui români.
În el, medicii au dat două antibiotice pacienților cu pneumonie și au urmărit efectele. Doamna Groșan a avut probabil câțiva pacienți înrolați și a trimis datele cercetătorilor din străinătate care au scris articolul.
https://academic.oup.com/…/66/suppl_3/iii19/669346…
Asta e activitatea ei științifică într-o publicație reputată globală pe care am putut s-o găsesc. E menționată la „și alții care ne-au ajutat” într-un singur articol. Nu mă îndoiesc însă că mai are și alte articole publicate în România, căci aici avem o groază de reviste medicale de nișă, cu impact științific real de obicei redus.
Însă ca om de știință reputat și care contează… ei bine, putem spune destul de simplu că doamna Groșan nu a depășit Bihorul în mod semnificativ.
Deci, dragi colegi din presă, egy híd: Dacă vreți să aflați câte parale face în lumea științifică unul dintre medicii care apar la televizor, căutați-i numele în Google Scholar. E varianta motorului de căutare care indexează articolele științifice care contează cu adevărat. Mai sunt utile și PubMed sau ResearchGate.
Vă las plăcerea să descoperiți acolo și operele științifice ale Adinei Alberts, például. Célzás: nagyon nehéz lesz…)
Cu plăcere.”
